Megjelent az Ars Hungarica 2017/2-es száma

AH 2017 2 bor kicsi

 

Az Ars Hungarica 2017/2. számával Tímár Árpádtól (1939–2017), az MTA BTK Művészettörténeti Intézet munkatársától, az Ars Hungarica alapító főszerkesztőjétől búcsúzunk, aki 1973 és 1980, illetve 1997 és 2008 között irányította a folyóiratot. 

Marosi Ernő megemlékezését Tímár Árpád Csontváry Kosztka Tivadar recepciótörténetéről írt összefoglalása követi, amely egy évtizedekkel ezelőtt megkezdett kutatómunka második, befejező tanulmánya. A kutatás első része még 1995-ben jelent meg: Ars Hungarica, 23. 1995. 45–62. A folytatásban azt kísérhetjük figyelemmel, hogyan pozicionálta át az utókor szakirodalma Csontváryt és művészetét saját igényei szerint, többnyire a bulvárszenzáció, ritkábban a festői teljesítmény felől közelítve az életműhöz. Hasonló átértékelődést elemez Szeredi Merse Pál is Kassák Lajos első kiállítása kapcsán, de ebben az esetben a művész maga volt, aki negyven évvel később készült visszaemlékezésében újraértelmezte 1920-as évekbeli geometrikus absztrakcióit, mint az avantgárd festészet úttörő – és az orosz konstruktivizmustól független– irányvonalát. Két építész (Árkay Bertalan és Csaba László) életművéből vett esettanulmányokkal hasonló átpozicionálásra hívja fel a figyelmet Lantos Edit is – a Salzburgi vázlat esetében egy modernnek aposztrofált épületterv valójában évtizedes késéssel megjelenő vonásait, a cserépváraljai épülettervnél éppen fordítva, egyes építészeti megoldások úttörő mivoltát elemezve. 

Forrásközlésként adjuk közre Fülep Lajos „Esztétikai dolgok, I.” feliratú, Firenzében vezetett jegyzetfüzetének átiratát, amely Fülep hagyatékában maradt fenn, és a szerzőnek Az emlékezés a művészi alkotásban (1911) című tanulmányához kapcsolódó fogalmazványokat tartalmaz. A kéziratot Tímár Árpád olvasta ki és készítette elő közlésre. A szövegkiadáshoz kapcsolódik Gosztonyi Ferenc tanulmánya, amely e fogalmazványtöredékek jelentőségére hívja fel a figyelmet, és új szempontokat vet fel az Emlékezés (újra)értelmezéséhez. A szerző által „szövegmátrix”-ként defi niált, alig strukturált, mozaikszerű szövegfolyam azonban nemcsak abban van segítségünkre, hogy értelmezni tudjuk Fülepnek az Emlékezésben időnként túlzott tömörséggel kifejtett elméleteit, hanem sejteti a mű tágabb kontextusát is: a soha el nem készült Idő és örökkévalóság téziseit.

Facebook

Közlemények

  • 2017. szeptember 15.

    Fényképtár online

    A mai napon, öt éves munka eredményeként befejeződött az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fényképtára leltározott analóg tételeinek digitalizálása, így a honlapunkról immár online is elérhető és kutatható közel 80.000 f...
  • 2017. szeptember 4.

    Intézeti kutatószolgálat UPDATE

    Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Adattárában és Lexikontárában szünetel a kutatószolgálat, mivel az új épület bútorzatának beszerzése és ezáltal az új raktárak kialakítása közbeszerzési problémák miatt csúszik. ...
  • 2017. augusztus 22.

    Elhunyt Tímár Árpád

    Megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy szeretett és tisztelt egykori kollégánk,Tímár Árpád, aki 1970 óta Intézetünk munkatársa, az Ars Hungarica volt főszerkesztője, 2017 augusztus 12-én, életének 79. évében eltávozott köz...
  • 2017. június 20.

    Idén is látogatható lesz az MTA Székháza a Múzeumok Éjszakáján

    Idén ismét megnyitja kapuit, és különböző programokkal várja az érdeklődőket június 24-én, szombaton a Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia Székházának neoreneszánsz épülete. A látogatók megismerkedhetnek a t...
  • 2017. június 9.

    Fiatal kutatói álláspályázat

    Az MTA BTK pályázatot hirdet tudományos segédmunkatárs (fiatal kutató) munkakörének betöltésére. A kiírás az alábbi linken érhető el.

Szakmai partnereink

Our partners

ciha logo

riha logo

Herder Institut logo

inha logo

lengyel logo

krakko logo

LUDWIG logo 2 

IMM logo 

BTM logo